Boldog Karácsony!

                                              Minden kedves olvasómnak
                                        kivánok csillagszórós örömteli Karácsonyt, 
                                              békés ünnepeket családi körben!

 Idén minimalizáltam a karácsonyi sütögetést, de linzernek lennie kell!

 

Nosztalgia nagyanyáink játékairól

Mindig is örültem, hogy lánynak születtem, szerettem babázni (bár amikor bejött az életembe a Lego, a gyerekeimmel együtt önfeledten épitettünk bonyolult szerkezeteket is). Kislánykoromban ruhákat varrtam a babáimnak a nagymamám segitségével, aki közben sokat mesélt arról, milyen szép babaháza volt, csipkés függönnyel meg mindennel, ami egy jól nevelt kislánynak kijárt.

Ez a nosztalgiás hangulat jutott eszembe, amikor egy baráti kérésre elkészitettem egy fehér mózeskosarat, amibe majd babanyuszik fognak beköltözni egy babakiállitás keretében.

Igy nézett ki a peddignádból fonott kis mózeskosár üresen:

 Kb. 18 cm a hosszúsága, magassága 8 cm, a fülek nélkül.

Itt már kipróbáltam, milyen, ha a régi macim is beleül.

Innen nem volt megállás! Előkerestem néhány, a nagymamámtól maradt szép csipketeritőt és megágyaztam macinak. Ugye milyen bájos lett!

Ha eljutok a babakiállitásra, megmutatom, milyen, ha nyuszibaba fekszik benne.

Szines csuhévilág

Még mindig  csuhé! 
Nagyon jó vele dolgozni, könnyen alakitható, nem szúr, kis helyigényű. És festhető is!
Első kisérletezésem: lilák,  zöldek, kékek, most a lilákat mutatom.
Minden figura csak hagyományos módon készült, nincs ragasztva, csak raffiával megkötve, ahol kell.

Esernyős hölgy kis táskával útra készen

 A Szent család lila angyalkával

Az angyalka

Nem csuhé, nem vessző, de gyönyörű !

Majdnem teljes pompájában a karácsonyi kaktuszom! És még rengeteg bimbó van rajta!

Még mindig csuhé!

Elkészült az előző bejegyzésben emlitett kis tartó csuhéból, csomózásos technikával. Nem nehéz csinálni, de preciz munka kell hozzá.

Ha már beáztattam a csuhéleveleket, akkor csináltam mást is belőle.
Imádkozó Mária
 

Kaptam különösen nagyszemű dióhéjat, igy kivánkozott, hogy bölcső legyen belőle egy pólyásnak. Ha ki lesz fúrva a dióhéj, akkor majd sodrok a bölcsőnek fogót, akkor fel is lehet akasztani a karácsonyfára.

A csuhéval nagyon jó dolgozni!

Talán az ősz miatt, de kedvem támadt kukoricalevélből, azaz csuhéból késziteni valamit. Ebben az is közrejátszott, hogy bekukkantottam egy csuhé szakkörbe. Ott a csomózás technikáját gyakoroltuk, egy kerek kis tartót kezdtünk el,  de elég nagy munka, ha készen lesz, megmutatom.

Igy jutott eszembe, hogy itthon csuhéfigurákat készitsek, csak úgy, az alkotás öröméért. Mivel már november közepén járunk, a téma karácsonyi lett,  karácsonyfára felakasztható angyalkák valamint nagyobb Madonna és Mária a kisdeddel készült eddig.

Az a szép a csuhéban, hogy olyan sokféle szinárnyalatban létezik a csuhélevél.

Angyalkák serege száradás közben.  

Kedvencem ez a rózsaszines-barnás angyalka.

 Ő egy erőteljesebb angyal, zöld ruháját méltósággal hordja.

 Madonna

Mária fátyollal:

 Tavaly készitettem a Betlehemi jelenethez ezt a Mária figurát.

Kiállitáson szerepelek !

Szeptemberben a sikeres vizsgák után nyilt meg a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban az a kiállitás, ahol a végzős hallgatók munkáit állitották ki.

Nagyon büszke vagyok, hogy több játszóházi munkám és a kosárfonó vizsgára beadott minden vizsgaremekem kiállitásra került.

A kiállitás megnyitója:

Csuhébabám: söprögető nő

 ezek mind az én kosaraim:

 a fonott csikos tarisznya:

A kiállitás november 26-ig nyitva van a (Bp. I. Fő utca 6), nézzétek meg, sok szépet látni!